Egyre többször kénytelenek vagyunk elmerengeni a kérdésen, hogy mégis mennyire vannak biztonságban adataink az interneten, mennyire bízhatunk meg másokban és mikor jön el az a pont, hogy egy lépést hátra kell lépni és más szemszögből is megvizsgálni a dolgokat.

Nemrégiben megtörtént velem az, amire nem számítottam…amiről azt gondoltam, hogy velem nem fordulhat elő, hisz mindig figyelek az ilyenekre, mert konkrétan digitális eszközökkel dolgozom. De sajnos ez nem így van. Sosem lehetünk eléggé óvatosak.

Pár hete úgy döntöttem, hogy eladok egy számomra már felesleges tárgyat az interneten. Fel is töltöttem egy csoportba és a Marketplace-re is. Gondoltam ott úgyis hamar elkel. Alig telt el 2 nap és már írtak is az érdeklődők. Az első érdeklődő, akivel beszéltem külföldön tartózkodott, és angolul folytattuk a beszélgetést. (Gondoltam az internet világában már nincsenek határok, bármit meg lehet oldani, mért ne adhatnám el külföldre.)

Azt mondta, hogy nagyon tetszik neki, meg van elégedve az állapotával és el is utalná az árát, majd küld egy futárt, aki elviszi neki. – Így visszagondolva, nyilván túl szép lett volna, hogy igaz legyen, de akkor ez nem tűnt fel, mert megnyugodtam, hogy el tudom adni, nem kell vele foglalkoznom többet, és lesz egy kis plusz pénzem belőle.

Aztán jött a fekete leves:

Éppen egy szórakozóhelyen ültem a barátaimmal, amikor írt, hogy elutalta a pénzt és küldött is egy képernyőképet róla, amiben szerepelt a tárgy ára, és a futárszolgálat díja is.

Küldött egy emailt, amiben az állt, hogy hagyjam jóvá a folyamatot és kattintsak a linkre, ami egy egyébként teljesen valid oldalra vitt.

Az oldal egy kriptovaluta kereskedelemmel foglalkozó oldala volt, és azt írta, hogy Bitcoint kell vásárolnom, amit nem értettem, hogy miért kellene.

Írtam is neki, hogy nem teljesen értem, hogy mi történik, erre elkezdte részletesen, lépésről-lépésre leírni, hogy mit kell csinálnom… Ne aggódjak, ez mindig így megy… ő rendszeresen használja ezt a fizetési módszert.

Nem volt tökéletes az angolja, de az enyém sem az. Ezért elhittem, hogy biztos a fordításban csúszik el valami. Itt már ugyan éreztem, hogy valami nem oké, de a nyomás hatására, amit amiatt éreztem, hogy egész este a barátaimmal vagyok, de csak a telefont nyomkodom, nem tudok rájuk rendesen figyelni, gyorsan le akartam rendezni a dolgot és gondolkodás nélkül csináltam, amit mondott.  – Hiba volt. Nem kicsi.

A történet vége az lett, hogy én buktam pár tízezer forintot a futárszolgálat miatt, amit még mindig megmagyaráztam magamnak azzal, hogy hát nem használtam még ezt a rendszert, náluk biztos így szokás. Plusz én adom fel a csomagot, ezért nekem kell kifizetni, meg hát rajta van a képernyőképen az elutalt összeg a szállításról is, csak még nem érkezett meg hozzám, mert hát ugye külföld. Mire felfogtam, hogy mi törtnénik, már elutaltam a pénzt. Onnan pedig nincs visszaút.

Itt jött el a pont, amikor már nagyon sok volt a furcsaság, amiket már magamnak sem tudtam megmagyarázni. Kértem egy kis segítséget ismerősömtől, Ő mégis kívülről látja az egészet és hát mit ad isten, ő is azt mondta, hogy ez valószínű átverés lesz.

Nagyon jó…

Rendszeresen küldözgette a hamis email-eket és képernyőképeket. Nagyon kedves volt, talán túlságosan is, és kicsit kétségbeesett. Ezzel elérte (és talán ez a legrosszabb az egészben), hogy saját magam ellen forduljak, meghazudtoljam a józan eszemet, és még én érezzek bűntudatot. Végig az járt a fejemben, hogy nem verhetnek át, nem lehetnek ilyenek az emberek. De sajnos lehetnek. Amikor már mindenki mondta, hogy ez túlságosan sántít ahhoz, hogy valódi legyen, még akkor is én éreztem bűntudatot, hogy „De mi van, ha nem?”

Azt javaslom mindenkinek, hogy ha ilyen helyzetekben akad akár egy olyan jel is, ami csalásra utal, akkor lépjen egyet hátra. Gondolja át, esetleg kérje ki valaki másnak a véleményét és próbálja meg logikusan nézni a dolgokat. Nagyon ügyesen ki vannak találva manapság az ilyen folyamatok és sokszor érik el az embert olyan állapotban, amikor nincs ideje gondolkodni, vagy ésszerűen átlátni a dolgokat. Velem is ez történt.

Nem szabad mindig saját magunkból kiindulni, mert lehet, hogy azt gondoljuk ilyen összetett csalások csak a filmekben léteznek, de sajnos nem így van.

Egy fontos teendő:

Felvettem az érintett vállalattal a kapcsolatot, akiknek a nevében hamis emaileket kaptam.

Hálásak voltak, hogy értesítettem őket a csalásról és ők már megtették a szükséges intézkedéseket.

Én pedig csak remélni tudom, hogy ezzel az írással fel tudtam hívni a figyelmeteket egy újabb csalási formára az internetes kereskedelem útvesztőiben. Így talán mások tudnak az én káromból tanulni.