Avagy social media tartalomgyártáson innen és túl

„Minden láng csak részekben lobban” – ahogy a kiégés témáján töröm a fejemet, újra és újra ez az Ady-sor merül fel bennem. A versben a teljesség hiánya, a töredezettség, a tartalom-nélküliség érzése sejlik fel, ami szerintem a kiégéssel vagy a kiégés közeli állapottal érintettek megélésétől sincsen olyan távol… Az elmúlt időszakban engem is megcsapott ennek a szele, így tudatos szakemberként most igyekszem lassítani, önsanyargatás helyett átpriorizálni. De mit is nevezünk kiégésnek, és miért jelenthet extra rizikót az online tartalomgyártás? És hogyan vegyük a kezünkbe a megoldást?

Korábban megtapasztaltam a kiégés jellemző tüneteit: a tartós testi-lelki kimerültségérzetet, a munkától való fokozott mentális távolságtartást, és a csökkent hatékonyságot. Érdemes komolyan venni az intő jeleket, például az állandó kimerültséget. Nem csupán azért, mert az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben feltette a kiégést a betegségeket és rendellenességeket jegyző listájára, hanem azért is, mert rengeteg kockázatot rejt a különböző életterületeinken.

Lelki, testi, magánéleti és üzleti rizikók

Bíró Bence Péter pszichológus könyvéből, a Business Burnout Bibliából megismerhetjük, hogy melyek ezek a kockázatok:

– Pszichés: rumináció, avagy túlagyalás, pánikbetegség, szorongás, depresszió, függőségek, öngyilkos gondolatok, pszichoszomatikus megbetegedések, nehézlégzés.

– Testi: fejfájás, gyengülő immunrendszer, szív- és érrendszeri zavarok, diabétesz, Alzheimer-kór, emésztési rendellenességek, alvászavarok, izom- és csontrendszeri fájdalmak.

– Magánéleti: romló kapcsolatok, kimerültség, ingerlékenység, cinizmus, belső kétely, csökkenő önértékelés, empátia-csökkenés, szexuális zavarok, jelenlét hiánya.

– Üzleti: növekvő hibák, csökkenő teljesítmény, csökkenő kreativitás, romló morál, koncentrációs zavarok, feledékenység, kreativitás-csökkenés, csökkenő lehetőségfelismerés, csökkenő kitartás, rossz döntéshozatal, kollégák kiégésének elősegítése, csökkenő versenyképesség, csökkenő innováció, csökkenő problémamegoldás.

Borzasztóan fontos tehát ránézni (a felismerés, megelőzés és megoldás miatt is), vajon milyen szokásaink, körülményeink vannak, illetve milyen a személyiségünk. Mi vesz rá minket a túlmunkára, túlhajszoltságra? Mi lehet az oka annak, hogy állandóan többet és többet akarunk teljesíteni? Aggódás, félelem tölt el minket, ha nem dolgozunk annyit? Ezekre a kérdésekre természetesen nem feltétlenül egyedül kell válaszokat keresnünk, ér szakember, egy lényeglátó, empatikus külső szempár segítségét kérni, sőt!

Ezernyi kalapot hordunk, ha tartalmat gyártunk

Ahogy a Forbes cikkében (How Creators Can Avoid Social Media Burnout) is olvashatjuk, a kiégés gyakorlatilag bárkivel megtörténhet, beleértve azokat is, akik tartalomgyártással foglalkoznak. Gyakori félreértés, hogy a burnout csak egy múló fázis, és csak azokat érintheti, akik nem tartanak elég szünetet, maximumon járatják a munkatempót…

A tartalomgyártók egyszerre több kalapot is viselnek: piackutatók és -elemzők, kreatív brainstormerek, fotósok, videósok, szerkesztők, vágók, írók, producerek, designerek, menedzserek, könyvelők egy személyben – talán jobb is, ha nem sorolom tovább.

Ha a tartalomgyártással (is) foglalkozó szakemberek nem képesek határt húzni és tartani, beosztani az idejüket – beleértve a pihenés, feltöltődés betervezését is –, akkor nagyobb eséllyel lesznek érintettek a kiégés problémakörével.

A határtartás azért is különösen nehéz, mert a legtöbbünknek a közösségi média használat egyben kikapcsolódást, kapcsolattartási formát, humorforrást is jelent. Ám, ha ez a munkánk, vagy javarészt kapcsolódik a tevékenységünkhöz (például az én esetemben marketing szakemberként és midlife coachként), akkor pikk-pakk összecsúszhat, mikor minek dedikálunk időt a social platformokon.

Sarah Thorne tanulmányában (#Emotional: Exploitation & Burnout in Creator Culture) arról is olvashatunk, hogy sokan az algoritmusnak való megfelelés kényszere miatt szenvednek el kiégést, hiszen az algoritmus átláthatatlansága szorongást kelt bennük.

A social platformok a kreatív munkát kvázi árucikké alakítják, ami a munka és a szabadidő közötti határok elmosódásához vezet, és hozzájárul a kiégéshez. A szerző a platformok felelősségére is felhívja a figyelmet a tartalomkészítők jóllétének biztosításában.

Tippek, tanácsok kiégés ellen

A már idézett Forbes-cikk nyomán az alábbiakra érdemes figyelnünk, ha tartalomgyártással foglalkozunk:

– Gondoskodjunk magunkról: tartsunk szüneteket, amikor szükséges, és minden héten iktassunk be énidőt legalább egy fél szabadnapot (lehetőleg aktív testmozgással egybekötve)!

– Szánjunk időt a hobbikra és a munkahelyen kívüli felelősségekre legalább heti egyszer! Ez segít abban, hogy az életünk kiegyensúlyozott legyen, és ne egyetlen szenvedély vagy munkakör határozza meg a mindennapjainkat.

– Fektessük le a munkaidőnket, hogy világosan lássuk, mikor kell dolgoznunk, és mikor van szabadidőnk. Nem kell ragaszkodni a hagyományos 9-től 5-ig tartó munkarendhez. Van, aki délután, más pedig éjszaka a legproduktívabb. Találjuk meg azt az időszakot, amikor a leginspiráltabbak vagyunk, és hagyjunk időt a napban a pihenésre, feltöltődésre is!

A Harvard Business Review Beating Burnout c. cikkében további hasznos tanácsokat olvashatunk:

– Helyezzük előtérbe az önmagunkról való gondoskodást: aludjunk eleget, mozogjunk rendszeresen (számomra ilyen a futás), és szánjunk időt olyan tevékenységekre, amelyek feltöltenek és örömet okoznak!

– Változtassuk meg a szemléletünket: próbáljunk a munkánk pozitív aspektusaira koncentrálni, és találjuk meg benne az értelmet és a célokat!

– Csökkentsük a különböző stresszfaktoroknak való kitettséget: szabjuk meg a határainkat, tanuljunk meg nemet mondani (ez is egy kerek mondat!), és minimalizáljuk a felesleges feladatokat!

– Keressük a kapcsolatokat, kapcsolódásokat: támogató kollégák, barátok és családtagok segítségével könnyebb megküzdeni a stresszel és fenntartani a mentális jóllétet.

Ahogy említettem, az elmúlt időszakban én is éreztem, hogy a kiégés előszobájában vagyok. Ezért is döntöttem a látványos és tudatos lassítás mellett – munkával, hedonizmussal, sporttal, önsanyargatással való kompenzálás helyett az öngondoskodásra, a lassabb tempóra, a megfelelő priorizálásra és az egészséges mértékű sportolásra, futásra fókuszálok (korábban ezzel is képes voltam túlzásokba esni, amíg le nem sérültem, de ebből már tanultam). Coachinggal foglalkozó szakemberként extrán fontosnak tartom, hogy a saját példámmal is megmutassam, lehet másképp csinálni.

Itt mindenki ki van égve? – friss podcastbeszélgetés a MidLife Stories csatornámon

A legújabb MidLife Stories podcastadásban Ihász Nóra független újságíróval beszélgetünk, érintve a kiégés – és a tartalomgyártással kapcsolatos burnout – témakörét, valamint azt is, hogy a különböző generációk hogyan viszonyulnak a segítségkéréshez.

Olyan izgalmas szempontok kerülnek terítékre, mint hogy mások vagy éppen mi magunk húzzuk le a nyolcvanadik bőrt is magunkról, túlfeszítve, mennyit bírunk? Vagy például az a markáns szempont, hogy mennyi energiát teszünk a társasági életünkbe, hogyan kapcsolódunk másokhoz, mennyire befolyásolja a kiégés eljövetelét vagy nem-jövetelét, hogy van-e egy jó közösségünk, vannak-e megtartó kapcsolódásaink, vagy sem?

„Ha annyira elszántak tudunk lenni a munkánkban, hogy a kiégés előszobájáig toljuk, toljuk, toljuk magunkat, akkor de jó lenne ebből az elszántságból egy csipetnyit meríteni abba, hogy segítséget kérünk!” – mondja beszélgetőpartnerem az adásban, amit ide kattintva tudsz meghallgatni. Tarts velünk!

További megoldókulcsok

Persze ahány gyökéroka, annyi megoldása is lehet a kiégésnek… Ám, a Business Burnout Biblia c. könyvhöz visszatérve, jegyezzük fel azt a fogalmat, hogy a „burnout bankszámlánkat” érdemes lépésről lépésre visszatölteni! Ehhez végül is azt a kérdést tegyük fel önmagunknak, hogy mivel tudunk feltöltődni, úgy igazán?

Bíró Bence Péter 5 pontból álló „anti-burnout checklistjét” is a kezünkbe vehetjük a kérdés alapos megválaszolása érdekében. Böngészd át te is a listát, és gondolj arra, mik azok a dolgok, amiken akár már a mai vagy a holnapi napon tudsz változtatni!

1. Munka-magánélet egyensúly megteremtése:

– elszigetelődés felszámolása, kezdeményezés emberek felé,

– emberi kapcsolatok ápolása, időtöltés társaságban.

2. Aktív és passzív pihenés:

– szabadidő hasznos eltöltése, rekreációs tevékenységek végzése,

– megfelelő mennyiségű és minőségű, rendszeres alvás,

– rendszeres szórakozás.

3. Egészséges szokások kialakítása:

– egészséges étkezési szokások kialakítása, fenntartása (vitaminok, tápanyagok, rostok, folyadékfogyasztás, junk food kerülése),

– rendszeres testmozgás végzése,

– szabad levegőn, természetben tartózkodás.

4. Munkahely:

– támogató munkahelyi légkör kialakítására való törekvés,

– túlzott munka mennyiségének csökkentése megfelelő keretek közé,

– rendszeres visszajelzés, építő kritika kérése.

5. További hasznos lehetőségek:

– napi ritmus, rendszeresség kialakítása,

– inspiráló vízió megtalálása,

– terápián, coachingon való részvétel.

(Mini) digi detoxra fel!

Mivel ebben a cikkben külön kitérek a tartalomgyártással kapcsolatban jelentkező kiégésre, szinte vétek lenne kihagyni a digitális detox vagy méregtelenítés fogalmát, amit olykor-olykor Ihász Nóra podcast-beszélgetőtársammal csak mini digi detoxként emlegetünk, utalva arra, hogy már néhány óra képernyő- és értesítés-mentesség is úgy tud hatni, mint sivatagban a víz…

A digitális detox tehát az a gyakorlat, amikor egy időre korlátozzuk vagy – még ideálisabb esetben – megszüntetjük a digitális eszközök és technológiai platformok használatát, kvázi a sarokba dobjuk vagy a töltőn felejtjük – kinek mi tetszik – a mobilt, tabletet, laptopot, és ezekkel együtt az egész social media hóbelevancot.

Talán túlzás a „sivatagban a víz” hasonlat, de szerintem olyan mértékben tesszük ki magunkat a közösségi oldalaknak és a kék fénynek, hogy szomjazzuk az időt, amikor ezek nincsenek velünk. Igyunk hát egy jó pohár vizet, vagyis legyünk offline időről időre!